fbpx

MJSZ taggyűlés + életműdíjak

2022. február 21.

Szeptember után már februárban újra sor került a Magyar Jazz Szövetség közgyűlésére, mert az előző évben csúsztatni kellett a covid miatt, idén pedig visszakerült az eredeti februári időpontra. A Szövetség életműdíjait is kiosztották, amit Zsoldos Béla, Zsoldos Mária és Binder Károly kaptak az idén.

Idén, február 19-én jóval kevesebben látták fontosnak, hogy elmenjenek a közgyűlésre, mint tavaly, mikor tisztújítás volt. Összesen 21-en ültünk a nézőtéren, a héttagú elnökségből és vezetőségi tagokból pedig hárman hiányoztak igazoltan, betegség miatt: Pozsár Máté, Nagy János és Kollmann Gábor. Majd háromnegyed órával a kezdés után Zsoldos Béla, negyed órával később pedig Karosi Júlia is elhagyta a termet. Így maradt két igazán aktív tag, minden megbecsülés nekik: Bágyi Balázs elnök és Gayer Ferenc alelnök. A jelenlévők közül a fiatalokat ketten képviselték: Horváth Balázs zongorista és Zsoldos Dániel ütős. Majdnem mind a 21 jelenlévő tagdíj fizető maradt végig, ami azt jelenti, hogy 4 órát.
Edelényi Szilvia otthagyja a szövetségi munkát 9 év után, így új ügyvezető titkárt keresnek. Nem lesz könnyű, Szilvi a háttérből irányított sok mindent, rengeteg munkát végzett, amiről a tagoknak fogalmuk sincs.

 

A beszámolók közben és után, érdekes kérdések is felvetődtek, de először lássuk, milyen eredmények és tervek kerültek bemutatásra. A vezetők közül először Zsoldos Béla kapott szót, aki elmondta, hogy sikeres volt a Magyar Jazz Napja 8 zenekarral a Budai Várban. Ezután Karosi Júlia szólalt fel, aki Winand Gábor Jazz-ének Versenyről beszélt, amit áprilisban rendeznek meg. Gayer Ferenc a Pege Aladár Jazz nagybőgő Versenyről beszélt. Majd Feri felolvasta Kollmann Gábor által írt levelet, ami az ő munkáira tért ki, mégpedig a Jazz Combo versenyre, Csepregi Gyula Szaxofonversenyre és a Zeneszerző versenyre. Ezután a már nem vezetőségi tag, de az általa kitalált ’Év fiatal jazz-zenésze verseny’ szervezője, Pintér Zoltán beszélt a versenyről. Gayer Ferenc még elmondta, hogy az NKA kollégiumba őt választották, így a támogatások kezelése is hozzá tartozik, és mindent megtesz, hogy minél több zenésznek, minél több pénz jusson. Nagy János munkájáról Bágyi Balázs beszélt, mégpedig a tavalyi székesfehérvári, plusz még két idei koncertszervezésről. Pozsár Máté tevékenységéről pedig annyi hangzott el, hogy idén lesz egy projektje, kurzusa, amihez egy millió forintot szavaztak meg, ebben a klasszikus zenészeket vonná be az improvizáció világába, így a két műfajt közelebb lehetne hozni egymáshoz.

Idén nem tervezik a nagyon sikeres Pege Aladár versenyt folytatni, hanem Babos Gyula verseny megrendezésére fognak helyette pályázni.

László Attila a bőgőverseny mellett vagy azzal együtt javasolt basszusgitárosoknak is versenyt.
Binder Károly pedig a Junior Prima Díjról és a Creativ-Art versenyről beszélt, amit Soporonban rendeznek.

A Jazz Szövetség alapszabályának módosítására tettek javaslatot ezután. Az egyik javaslat az volt, hogy ha ’olyan’ a helyzet, akkor online is megtartható legyen a közgyűlés (ami tavaly a koronavírus miatt került februárról szeptemberre). A másik javaslat az volt, hogy elkerülhető legyen a tavaly szeptemberi anomália, a közgyűlésen részt vevő max. 3 másik szavazatot adhasson le, tehát ennyi tagot képviselhessen.  Mindkettő javaslat hosszas kidolgozásra szorul, mert pár perc alatt több pozitív és negatív reakció is érkezett.
Az első javaslat, ami az online térbe tenné át a közgyűlést, ha lezárásra kerülne ismét sor, több értelmezést is kapott, mert többen javaslatot tettek arra, hogy azok, akik nem akarnak, nem tudnak jelen lenni, kaphassanak jogot a szavazásra, akár a taggyűlés követésére. Szőke Niki felhívta a figyelmet, hogy 400 tagból jó lenne, ha a többség zenész lenne, és azok aktívabbak lennének, sőt többen jelentkeznének. Erre Bágyi Balázs megnyugtató választ adott neki, hogy a többség zenész, nem döntenek a fejük felett, a vezetőség is zenészekből áll, de a meglévő és jövőbeli tagokat agitálhatja.
Pintér Zoltán pedig ellenezte az online szavazást, mert akkor szerinte nem mennének a közgyűlés helyszínére.
Azonban elgondolkodtató lenne, hogy mennyivel több tagot lehetne aktivizálni, ha akár követhetné online, akár szavazhatna online a díjakra, hiszen azoknak is joguk van leadni a szavazatukat, akik valami oknál fogva nem tudtak elmenni személyesen a közgyűlésre. Maximum ki lehet kötni, hogy hozzászólni csak a helyszínen lehet, akik csak online akarnak bejelentkezni, nekik nincs lehetőségük beszélni.
Plusz még egy pozitívuma lenne, hogy nem fél-egy óráig tartana a szavazat összeszámolása, hanem pár percet venne igénybe, hiszen adatbázisba kerülne minden szavazat, ezzel a pontatlan összeszámolás, átszámolás sem venne el időt. Amennyiben pedig már előre le kéne adni a díjazottak nevét, úgy a helyszínen az a 20 perc is megtakarítható lenne, amikor a nevek még sorra kerülnek elő, akár csak bemondva - miközben az előre leadott neveknél a szabály szerint megkövetelik az indoklást -, akár hosszú kortesbeszédeket tartva. Mindenesetre biztos sokan lennének azok, akik így vállalnák a véleményüket, hogy nem kell 4 órát ott tartózkodniuk valahol a hétvégén, és nem 21 embertől + a hozott meghatalmazásokkal kerülnének ki a díjazottak, hanem akár 200-an is szavaznának. Ez talán közelebb vinné a tagokhoz a Szövetséget, ha az elfoglalt vagy épp beteg tagoknak is adnak lehetőséget a betekintésre. Persze mindez hosszabb átgondolást és kidolgozást igényel.
Gayer Ferenc ötlete pedig az volt, hogy csak az szavazhasson, aki legalább két éve tag, hogy ismerje annak az elnökségnek a munkáját, akikre szavaz, és ne lehessen bemondani neveket a helyszínen.

Elfogadásra az került, hogy rendkívüli helyzetben lehessen online megtartani a közgyűlést, az alapszabályhoz igazodó, kidolgozott informatikai keretek között.
Valamint hogy a közgyűlésen részt vevő tag, maximum 1 másik tagot képviselhet meghatalmazás útján.

Következő napirendi pont az életműdíjak javaslata volt, majd szavazás történt.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Szabó Gábor-díjat Zsoldos Béla ütőhangszeres, zeneszerző kapta, akivel nemrég készült interjú.

Pernye András-díjat Zsoldos Mária kapta, aki a Magyar Rádióban dolgozott sok éven át.

Gonda János-díjat Binder Károly zongoraművész kapta, aki több mint 20 éven át vezette a Zeneakadémia Jazz Tanszékét.

 

A díjjak után jöhettek a hozzászólások.  Ekkorra már tényleg nagyon kevesen maradtak a teremben.

Elsőként Turi Gábor mondott ismertetőt a Szövetség által fejlesztett programról, amibe várják a zenészek jelentkezését, mert eddig csak 38-an adták le az adataikat.

Márkus Tibor még a gyűlés legelején elhangzott basszusgitár versenyhez szólt hozzá, hogy lehetne egy versenyen belül a bőgősökkel, csak különböző kategóriában a két hangszer.

Ezután e sorok írója szólalt fel, mint klubok szervezője (nem főszerkesztő) a győri klub megszűnésével kapcsolatban, és arra az anomáliára hívtam fel a figyelmet, hogy pont azok nem kaptak, nem részesültek abból a támogatásból, melyet a Jazz Szövetség a ’30 év jazz’ pályázattal nyert, akiknek ez fontos lenne, akik már régóta működnek. Ehelyett egy veszprémi klubhoz/étteremhez ment a koncertek java, akik 2020 előtt nemhogy jazz-zenészeket nem léptettek fel, de még talán nem is léteztek. Természetesen jó lenne, ha ott bázis alakulhatna ki, de a többi helyszínre is juthattak volna zenekarokat, akik már bizonyítottak hosszú éveken át, mint Nagykanizsa.
Emellett az is probléma volt, hogy egyedül az elnök döntötte el, melyik zenekar melyik klubba mehet. A megválasztott további 6 tag nem tudott a helyszínekről, nem is szólhattak bele, pedig a kapcsolati hálójuk nekik is megvan, tudták volna használni, talán a győri probléma is kiderült volna, ha más is tud a vezetővel beszélni. Felhívtam a figyelmét, hogy nem véletlenül választották meg a vezetőket, fontos a csapatmunka egyesület esetében is, így rá is kevesebb munka hárulhatna.
Bágyi Balázs elmondta, hogy ő megkereste a Rómer klub vezetőjét és felajánlott egy koncertet. Azonban tegnap kiderült, hogy olyan zenekart ajánlott Bágyi Balázs a vezetőnek, amelyik nemrég lépett fel a klubban, és így el kellett utasítaniuk ezt. Nem választhattak.
László Attila megemlítette, hogy annak idején, mikor ő volt az elnök, náluk úgy történtek az ilyen elosztások, hogy az egyik papírra felírták a klubokat, a másikra pedig a zenekarokat, és megkérdezték a klubokat, ki melyik zenekart léptetné fel. Ezzel pont a Győrben kialakult problémát lehetett volna elkerülni, ráadásul már Excel tábla is segíti az elnökséget. Talán a jól bevált gyakorlatokat lehetne követni.
Bágyi Balázs elmondta, hogy a zenekarok szerettek fellépni a veszprémi étteremben és a legjobb körülményeket ők biztosították, oda szeretnek járni legjobban a muzsikusok, ami szerintem a többi vidéki klubra is igaz lehetett volna, mert ha ingyen léphetnek fel zenekarok, akkor ugyanazt megkaphatták volna máshol is. Valamint több elutasítást kapott, mert bennmaradtak a vírus miatt programok, de a győri esetet alapul véve, lehetséges, hogy más volt az elutasítás oka. Még említette, hogy Bátaszéken, Székesfehérváron, Pomázon, Szolnokon is volt pár koncertjük, nem csak Veszprémben. 
Gayer Ferenc ígéretet tett arra, hogy ezen megpróbálnak változtatni, tesznek az információk jobb áramlásáért.
László Attilának még voltak javaslatai, hogyan lehetne a közgyűlésre több zenészt elcsábítani.
Majd a klubok helyzetére tértek vissza.

6 óra körül zárt az idei közgyűlés. Egy év múlva újra tisztújítás lesz, talán megint több tagot fog érdekelni a gyűlés.