fbpx

Versenygyőzelmek – interjú Hofecker Dániellel

2021. október 21.

Hofecker Dániel jazztrombitás 2008-tól három évig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, majd a diploma megszerzése után tanulmányait a Kunst Universität Graz-on folytatta. Idén nyár végén megnyerte a Barga Jazz Fesztivál Big Band Zeneszerzőversenyét, majd a múlt héten Prágában harmadik helyezett lett egy másik nemzetközi zeneszerzőversenyen. Augusztus végén a hamburgi NDR Big Band felhívására hangfelvételre kapott meghívást, ahol több mint 200 jelentkező közül választották ki négy zeneszerző társával együtt.

November 7-én a Modern Art Orchestrával lesz közös koncertje a Budapest Music Centerben. Az Art Of Virus projekt Korb Attila által egybefoglalt művén kívül Dani szerzeményeit is hallhatjuk majd. November 21-én a Budapest Jazz Orchestrával egy egész estés saját szerzői programmal készülnek, melyet a Budapest Jazz Clubban élvezhet majd a közönség.

 

  • MagyarJazz: Mit tanultál Grácban? Már túl vagy a mesterdiplomán?
  • Hofecker Dániel: 2012-ben költöztem Grácba, azóta szereztem ott egy BA előadóművészi, egy BA tanári diplomát a meglévő LFZE diplomám mellé.
    Terveim szerint januárban lesz majd a mester zeneszerzés-hangszerelés diplomavizsgám, aminek az időpontja a covid miatt régóta tolódik. A vírusveszély és az esetleges utazási korlátozások miatt nagyon nehéz összehozni egy big bandet egy lemezfelvételre, diplomakoncertre.

 

  • MagyarJazz: Jelenleg hol élsz?
  • Hofecker Dániel: A pandémia kezdete óta Pécsett.

 

  • MagyarJazz: Kik azok a tanárok, akik számodra meghatározóak voltak? És kik azok a zenészek, akik a mai napig inspirálnak a munkád során?
  • Hofecker Dániel: Trombitásként és zeneszerzőként ez a lista nagyon hosszú lenne, de néhány nevet mégis megemlítenék közülük. Itthonról kiemelném Fekete-Kovács Kornélt, akitől két évig trombitát tanultam, illetve mióta jazzel foglalkozom a zeneszerzői-hangszerelői munkáit is nagy érdeklődéssel követem. Természetesen a Grácban megismert mesterektől is sokat tanultam: Ed Partyka-tól, Michael Abene-től, trombitásként Stjepko Gut-tól, Jim Rotondi-tól. Jelenleg Gerard Presencer-től veszek online trombita órákat, aki egy zseniális zenész, tanár, és egyébként kiváló hangszerelő is. Néhány alkalommal David Berger, Jim McNeely, valamint Bob Mintzer amerikai óriásokkal is volt egyéni órám. A fő big bandes inspirációimat mégis leginkább a már eltávozott nagyoktól merítem pl.: Count Basie zenekarának hangszereléseiből, Thad Jones-tól, Ellington-Strayhorntól, Bob Brookmeyertől.

  • MagyarJazz: Kétszer is megnyerted a Magyar Jazz Szövetség big band zeneszerzőversenyét. Nyár végén pedig egy nemzetközi big band zeneszerző versenyen győztél. Mit kellett teljesíteni ezen a versenyen, és hol/hogy zajlott?
  • Hofecker Dániel: Európában sokfelé rendeznek a magyarhoz hasonló big band zeneszerző/hangszerelő versenyeket, melyekre bármely országból lehet jelentkezni. Indulni ezeken a megmérettetéseken is saját magunk által komponált, big band formációra hangszerelt darabokkal lehet. Idén nyáron a Barga Jazz versenyt megnyertem. A zsűri Olaszországban a pályázók műveiből kiválasztott hat döntőst, amiket a helyi Barga Jazz Orchestra adott elő a fesztiválon augusztus 21-én. A toszkánai győzelemre azért is vagyok nagyon büszke, mert semmiféle életkorbeli, állampolgársági megkötés nem volt, bárki nevezhetett a versenyre és a végén csak egyetlen díjat osztottak ki.

 

  • MagyarJazz: Ez még nem minden, mert nemrég Hamburgban vették fel a kompozícióidat. Erről is mesélj, kérlek.
  • Hofecker Dániel: Az előbb említett versenyre nem tudtam sajnos elutazni, mivel pont ugyanakkor voltam a hamburgi NDR Big Bandnél vendégségben. Tavaly nyár elején hallottam a német, talán Európa egyik legjobb big bandjének a felhívásáról, melyben zeneszerzőket keresnek. Céljuk az volt, hogy még eddig nem annyira ismert szerzőket találjanak, akiket a zenén keresztül meg szeretnének ismerni, a világ számára bemutatni. A több mint 200 jelentkező közül 5 főt választottak ki. Az összes beérkezett művet egy éven át próbálták, majd a kiválasztottakat meghívták magukhoz. Július végén minden versenyző kapott egy napot a zenekarral, mely alatt kb. 15 percnyi zenét vettek fel a saját stúdiójukban. A zenekar már elsőre szinte tökéletesen eljátszotta a zenémet, csak kisebb finomhangolásokkal kellett segítenem őket a még tökéletesebb végeredmény érdekében. Az a profizmus, alázatosság, precizitás, tudás, gyorsaság, felkészültség, amit a zenészek és a stáb részéről láttam, teljesen lenyűgöző volt számomra.

  • MagyarJazz: A legfrissebb versenygyőzelem pedig Prágában történt. Hányadik lettél, és milyen díjak járnak a győzelemhez? Rengeteg versenyre mész. Ezek alkotásra serkentenek? Miért fontosak számodra ezek a megmérettetések?
  • Hofecker Dániel: Most 3. lettem egy másik darabommal Csehországban. A pénzdíjazás mellé stúdiózási és bemutatkozási lehetőséget kaptam a prágai rádióban.
    Mikor zenét írok, nem gondolok rá, hogy ez egy versenyre készül, ennek „nagyon ütősnek” kell lennie, egyszerűen beküldöm azt, amit még máshová nem, illetve amit jelenleg éppen írok, csiszolgatok. Szerintem ezeken a versenyeken való részvétel az egyik legjobb módja annak, hogy egy big band megvalósítsa azt, amit írok. Sokszor az ihlet mesterséges úton talál meg, ahogy Ellington mondta, a legjobb motiváció/inspiráció a leadási határidő közeledte! Azért tartom fontosnak a versenyeken való részvételt, mert a tapasztalatszerzés mellett egy döntőbe jutás is szépen mutat az életrajzban; illetve a hangszerelési felkérések is könnyebben találhatnak meg az ismertség révén.

 

  • MagyarJazz: A MagyarJazz is többször foglalkozott egyik zenekaroddal, a Nexus Lineuppal. Fantasztikus arrangement-okat írtál a standardekhez, bár eleve különleges a zenekar a sok fúvós miatt. Merre volt koncertetek a lezárások után? Kik most a tagok? Tervben van új lemez?
  • Hofecker Dániel: A Nexus LineUp hattagú, a ritmus szekció mellett három fúvóssal áll fel, ami így már nagyon sok hangszerelési lehetőséget nyújt szemben pl. egy kétfúvósos kvintettel. 2020 nyarán zenéltünk utoljára, ez a BJC-ben és a pannonhalmi Jazz Nyár-on történt. A pandémia miatt is nehéz koncerteket szervezni, de ráadásul emellett a tagok is szétszórtam élnek Európán belül: Oleg Markov Kijevben, Gyárfás Peti Helsinkiben, a többiek Jámbor Ármin, Karel Eriksson, Hrvoje Kralj Grácban, én pedig jelenleg itthon. Miután lediplomáztam szeretnék újra a Nexussal is fellépni, új zenéket írni, lemezfelvételt egyelőre nem tervezünk.

 

  • MagyarJazz: Szíved csücske a big band. Hol fertőződtél meg vele?
  • Hofecker Dániel: Első jazz tanárom Gráf Ádám volt, aki 2005-től három évig tanított, már az első hetekben megmutatta nekem mi is az a big band. Egyébként neki köszönhető az is, hogy még érettségi előtt bekerülhettem a Baranya megye legjobb big bandjébe (Harkány Big Band), ahol nagyon sok tapasztalatot szereztem. Az első profi big band a BJO volt, akiket a harkányi Big Band fesztiválon hallottam tizenévesen. Majd hallottam őket a pécsi Zeneparkban is Charlie-val. A MAO-t pedig néhány évvel később 2007-ben a pécsi jazzklub vendégeként hallottam először élőben játszani. Ezek meghatározó élmények voltak számomra.

 

  • MagyarJazz: Novemberben lesz a BMC-ben a MAO-val közös ested. Mivel készültök erre az alkalomra?
  • Hofecker Dániel: Igen, november 7-én a BMC-ben a MAO Art Of Virus projektjét folytatja, ezúttal Korb Attila ágán. Az AOV két vonalán is alkottam egy-egy részletet, most ezekből a #9-es gyümölcse fog felcsendülni. Nemcsak, mint zeneszerző, hanem mint trombitás is részt fogok venni az esten. A koncert első felében a saját műveimből válogattam, elhangzik majd többek között a négytételes "New Day" szvitem is.
    November 21-én a BJO-val a BJC-ben lesz majd szerzői estem, melyen Bolba Éva is a vendégünk lesz.

 

  • MagyarJazz: Mik a terveid a közeljövőben?
  • Hofecker Dániel: Év vége felé a diplomamunkám részeként egy lemezt fogok készíteni a BJO-val „New Days Ahead” címmel a saját műveimből. A diploma után folytatni szeretném a komponálást, hangszerelést, tanulást, zenélést.

 

Sok sikert kívánunk ezután is, és kíváncsian várjuk a lemezt.

 

 

Fotó: Halász Gyula, Somogyvári Péter, Hofecker Dániel