fbpx
Zipernovszky Kornél

Zipernovszky Kornél

Főmunkatárs. Első jazztémájú cikke 1986-ban jelent meg egy egyetemi lapban, azóta rádiósként, újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is foglalkozott a műfajjal. Jazzrovat-vezetőként vett részt a Gramofon Klasszikus és Jazz alapításában, amelyet 2003-ig vitt, azóta is minden lapszámba küld cikket. Vezette a Fidelio jazz és world music rovatát, állandó szerzője volt a Bohém Jazz Magazin-nak, munkatársa a Magyar Narancs-nak. Zsűrizett egyebek között a Müpa Jazz Showcase-en, a Kult 50-nek és az Országos Jazzműveltségi Vetélkedőn. Pallai Péterrel 2013-ban kezdeményezte a Jazznap-hu ingyenes koncertjeit. 2015-ben indította el a Jazztanulmányi Kutatócsoportot (Jatakucs) a Jazz studies diszciplína meghonosítása érdekében. Társszerzője A Jazz Évszázada-nak és az Oxford History of Jazz in Europe c. készülő kötetsorozatnak.

A magyar jazztermés legjavát ízlelheti meg szeptember utolsó hétvégéjén a közönség a megújult, 12 produkciót összesen ötven zenésszel felvonultató Szentendrei Jazz- és Bor Fesztiválon a Szentendrei Kulturális Központ és Ferenczy Múzeumi Centrum rendezésében. A szüreti időszakhoz illően ugyanekkor 15 borász kínálja portékáját a Dumtsa Jenő utcában, ami Budapest felől a város nevezetes Fő terére vezet. A fesztivál helyszíne a Barcsay Múzeum udvara, amely szintén a Dumtsa utcáról nyílik. A szabadtéri színpadon szeptember 24-26-án mindhárom nap délután háromtól kétóránként váltják egymást a zenekarok, így a szünetekben a kóstolásra, városi sétára is jut idő.

Ahogy munkatársunk, úgy a közönség nagy része is nehezen fogja fel, hogy Winand Gábor (1964-2021), a magyar jazz színes, szeretett és eredeti alakja már csak felvételeivel, emlékeinkben van velünk. Zipernovszky Kornél felvételek segítségével idézi emlékeit.

Húsz előadást és két könyvbemutatót hirdet online, nyilvános konferenciáján a Károli Gáspár Református Egyetem Romológiai Kutatóműhelye és a Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) május 27–28-án. Amint arról már a Magyarjazz.hu már korábban is hírt adott, a szervezők meggyőződése, hogy interdiszciplináris alapon érdemes vizsgálni a jazz és a cigányzene sokrétű összefüggésrendszerét.

A JaTaKuCs önképzőkör tagjai kilépnek a [valaha] füstös jazzklubok akolmelegéből, és operettszínházba merészkednek, a ruhatárban hagyva előítéleteiket. Lengyel Emese kalauzolja a társaságot a két világháború közötti időszakra fókuszálva, előadásának címe: Az operett műfaji kanonizációjának problémái.

The 8-year-old Hungarian initiative to organise free concerts on the occasion of the International Jazz Day is also bound to stay online, just like last year. But it has never given up its original aim: to win new audiences for jazz, this year again aided by subsidies coming from the National Cultural Fund, NKA. 

Sorrendben az ENSZ (New York), Isztanbul, Oszaka, Párizs, Washington, Havanna, Szentpétervár, New Orleans, Melbourne – de idén online. Tehát a Nemzetközi Jazznap tizedik évében a csillagtúra helyettesíti a központi gálát, és a világhálón kapcsolják össze a jazz-szerető világot: New York, Los Angeles, a párizsi UNESCO-központ, Fokváros, Moszkva, Tokio, Rio de Janeiro és további városok adnak otthont a jazzkoncerteknek április 30, a jazz globális ünnepének tizedik jubileumán. Amint már beszámoltunk róla, a jazznap.hu-t idén Budapest, Debrecen, Nagykanizsa és Pécs villanyozzák fel

A tavalyi év novemberében rögzített és az év legvégén megjelentetett Bágyi Balázs New Quartet 2020 című album épp hogy csak kicsúszott a tavaly év vége előtt röviddel lezárt MagyarJazz-Hu szavazásból.

Ezzel a címmel tartja idei harmadik online műhelyvitáját a jazzt interdiszciplináris keretben vizsgáló önképzőkör, a Jatakucs. A középpontban a német filozófus, Adorno máig vitatott, a műfajról szóló írásai állnak.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) idén online folytatja klasszikus önképzőkörre emlékeztető műhelyfoglalkozásait. Az első alkalom január 14-én, csütörtök este hattól fél nyolcig tart. Témája a kanonizáció, amiről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében (Gramofon könyvek, 2020), közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. Legutóbb néhány példány még kapható volt az Írók boltjában, vagy megrendelhető a kiadóban, a Gramofon Könyveknél.

A könyvolvasást ajánlom Michael Wollny Mondenkind című új lemezének hallgatása közben. A hírek olvasását viszont semmiképpen sem (ott ugyanis a Holddal összefüggésben a holdra szállás évfordulójáról szóló megemlékezések óta például arról lehetett olvasni, hogy privatizálják, méghozzá potom áron, legalábbis a kőzetmintavételt). Ezekben a háborús hangulatra emlékeztető időkben a művészetre jobban oda kell figyelnünk, hogy megőrizzük józan ítélőképességünket. Wollnyt, a német zenekarvezetőt és pianistát nagyon fontos, érvényes alkotónak tartom, aki tudatosan építkezik, miközben hallgat egészen ösztönös mélyekből feltörő impulzusokra. Ő igazi játékos, a szó homo ludens értelmében is. Ez az új szóló zongoraalbum nyugalmat, bőséges lelki muníciót, és befelé fordulást kínál. De mondom, Wollny nem magába zárkózó alkat, ezekben a 2020 áprilisában rögzített darabokban is reflektál arra, ami a külvilágból eljut hozzá, pont mint a hold. Néhány lehetséges értelmezést, asszociációt ezek közül maga is megemlít a lemezkiadó honlapján. És akkor már az a könyv, amit az ember kézbe vett, legyen szimbólumszótár. Azt lapozgatva még újabbak ideillő vonatkozásokra bukkanhat.

1. oldal / 4